Racionális egyenlőtlenség – ez egy olyan egyenlőtlenség, amelynek alakja \(\frac{P(x)}{Q(x)} > 0\), ahol \(P(x)\) és \(Q(x)\) polinomok, és a \(>\) jel helyett állhat \(<\), \(\ge\) vagy \(\le\). Ezeket az egyenlőtlenségeket intervallum módszerrel oldják meg: mindent áttesznek a bal oldalra, tényezőkre bontanak, megjelölik a számegyenesen a számláló és a nevező gyökeit, és elhelyezik a jeleket. Alább – definíció, teljes algoritmus, kiszúrt pontok szabálya, gyökök multiplicitása, kidolgozott példák és egy ellenőrző gyakorlófelület.
Mi az a racionális egyenlőtlenség?
Racionális egyenlőtlenség – ez egy olyan egyenlőtlenség, amelynek mindkét oldala racionális kifejezésekkel van felírva, azaz polinomokkal és polinomokból álló törtekkel. Miután mindent egy oldalra rendezünk, mindig az alábbi alakra redukálódik:
ahol \(P(x)\) és \(Q(x)\) polinomok, és a \(\vee\) helyén a \(<\), \(>\), \(\le\), \(\ge\) valamelyik jele áll. Jobb oldalon kötelezően nulla áll – ez az a feltétel, amely nélkül az intervallum módszer nem működik.
A racionális egyenlőtlenségek két típusra oszlanak. Ha a változó csak a számlálóban szerepel, az egyenlőtlenséget egész racionálisnak nevezzük: nincs mivel osztani, és bármilyen \(x\) érték megfelel. Ha a változó a nevezőben van, az egyenlőtlenség törtes-racionális (ezt nevezik törtes egyenlőtlenségnek vagy törttel való egyenlőtlenségnek) – és akkor azonnal megjelenik a \(Q(x) \neq 0\) korlátozás.
Miért nem lehet mindkét oldalt megszorozni a nevezővel?
A legcsábítóbb dolog egy törtes egyenlőtlenség megoldásánál, hogy „megszabaduljunk a nevezőtől” azzal, hogy megszorozzuk vele mindkét oldalt. Egyenleteknél ezt meg lehet tenni, egyenlőtlenségeknél – nem. Az ok egyszerű: negatív számmal való szorzáskor az egyenlőtlenség jele megfordul, a \(Q(x)\) kifejezés előjele pedig előre nem ismert – \(x\)-től függ.
Nézzük meg a \(\frac{5}{x-3} < 1\) egyenlőtlenséget. Szorozzuk meg mindkét oldalt \(x - 3\)-mal, mintha az pozitív lenne: \(5 < x - 3\), azaz \(x > 8\) lesz. Ellenőrizzük az eredményt az \(x = 0\) behelyettesítéssel: \(\frac{5}{0-3} = -\frac{5}{3} < 1\) – az egyenlőtlenség teljesül, tehát a nulla is megoldás, de az \(x > 8\) válaszba nem került bele.
A helyes út az, hogy mindent balra viszünk és egyetlen törtté alakítunk:
Az utolsó lépésben mindkét oldalt -1-gyel szoroztuk és megfordítottuk a jelet – ez törvényes, mert a -1 mindig negatív. Ezután az intervallum módszer működik, és a válasz \(x \in (-\infty; 3) \cup (8; +\infty)\) – ebben benne van a hiányzó nulla is.
A legegyszerűbb megjegyezni: nem szabad mindkét oldalt változót tartalmazó kifejezéssel szorozni, tagokat áttenni – lehet mindig. Az áttétel nem változtatja meg az egyenlőtlenség jelét.
Intervallum módszer: megoldási algoritmus lépésről lépésre
Az intervallum módszer egy tulajdonságon alapul: a racionális kifejezés szomszédos gyökei között az előjele állandó. Tehát elegendő megtalálni az összes pontot, ahol a számláló vagy a nevező nullává válik, ezekkel felosztani a számegyeneset, és meghatározni az előjelet minden szakaszon – egy-egy próbaponttal vagy a gyökök multiplicitása alapján.
Kiszúrt és befestett pontok: D.E.R. és az egyenlőtlenség előjele
Egyetlen zárójel hibája is helytelen eredménnyé változtatja a helyes megoldást, ezért a pontokra vonatkozó szabályt külön is érdemes megtanulni. Pontosan két megfontolás működik.
Az első – a megengedett értékek halmaza (D.E.R.). A nevező nullája mindig kiszúrt pont, az egyenlőtlenség bármilyen előjelénél. Ebben a pontban a tört egyszerűen nem létezik: nullával nem lehet osztani, ezért a szám nem lehet megoldás, még akkor sem, ha az előjel nem szigorú.
A második – szigorú vagy nem szigorú előjel. A számláló gyökei nullává teszik a törtet. Nem szigorú előjel (\(\le\) vagy \(\ge\)) esetén a nullával való egyenlőség megfelel nekünk, tehát a pont befestett és szögletes zárójellel kerül a válaszba. Szigorú előjel (\(<\) vagy \(>\)) esetén a nulla nem megfelelő, és a pont kiszúrt.
Például, a \(\frac{x-6}{x+1} \le 0\) egyenlőtlenségnél az \(x = 6\) pont befestett (számláló gyöke, nem szigorú előjel), míg az \(x = -1\) pont kiszúrt (nevező gyöke). Válasz: \(x \in (-1; 6]\).
| Milyen pont? | Hogyan jelöljük? |
|---|---|
| Nevező gyöke, Q(x) = 0 | kiszúrt mindig, bármilyen előjel esetén – a pont nincs a D.E.R.-ben |
| Számláló gyöke, szigorú előjel < vagy > | kiszúrt a tört nulla, de szigorúan más előjel kell |
| Számláló gyöke, nem szigorú előjel ≤ vagy ≥ | befestett a nullával való egyenlőség megfelel, a pont benne van a válaszban |
Gyökök multiplicitása: hol változik az előjel, hol nem
Az intervallumokon lévő előjelek nem feltétlenül váltakoznak – ez a leggyakoribb tévedés a témában. A váltakozás csak akkor működik, ha minden zárójel első fokon szerepel. A szabály pontosabban hangzik a gyökök multiplicitása alapján – a hozzá tartozó zárójel fokszáma.
Páratlan multiplicitású gyökön (1., 3., 5. fok) való átlépéskor a kifejezés előjele megváltozik. Páros multiplicitású gyökön (2., 4. fok) való átlépéskor az előjel nem változik: a páros fokú zárójel nemnegatív, és nem rontja el a kifejezés előjelét. A multiplicitás ugyanúgy számít mind a számlálóban, mind a nevezőben.
Vegjük a \((x-9)^2(x+3) > 0\) esetet. Gyökök: \(x = 9\) multiplicitása 2, és \(x = -3\) multiplicitása 1. A kilences jobb oldalán a kifejezés pozitív. Átlépünk a 9-en – páros multiplicitás, az előjel megmarad, az \((-3; 9)\) intervallumon is plusz. Átlépünk a -3-on – páratlan multiplicitás, az előjel mínuszra változik. A szigorú egyenlőtlenség válasza: \(x \in (-3; 9) \cup (9; +\infty)\), a 9-es pont kiszúrt, mert ott a kifejezés nulla. A nem szigorú \((x-9)^2(x+3) \ge 0\) válasza pedig már más: \(x \in [-3; +\infty)\) – a kilences befestett, és „összeragasztja” a két intervallumot egybe.
| Gyök multiplicitása | Előjelváltás átlépéskor |
|---|---|
| Páratlan: (x − a), (x − a)3 | változik |
| Páros: (x − a)2, (x − a)4 | nem változik |
Számegyenes példával: előjelek elhelyezése
Szedjük össze mindent a \(\frac{x+7}{(x-2)(x-5)} < 0\) egyenlőtlenségen. Számláló gyöke: \(x = -7\). Nevező gyökei: \(x = 2\) és \(x = 5\), ezek határozzák meg a D.E.R.-t is. Mindhárom zárójel első fokon van, ezért az előjelek váltakoznak. Próbapont \(x = 10\) a legjobb oldali intervallumban \(\frac{17}{8 \cdot 5} > 0\) – kezdünk plusszal és megyünk balra, minden ponton váltva az előjelet.
Példák racionális egyenlőtlenségek megoldására
1. példa. Egyszerű törtes egyenlőtlenség
Oldd meg \(\frac{x-3}{x+5} \ge 0\).
1. lépés. Jobb oldalon már nulla van, a tört már egy – áttenni és alakítani nem kell.
2. lépés. D.E.R. \(x + 5 \neq 0\), azaz \(x \neq -5\).
3. lépés. Gyökök. A számláló nullája \(x = 3\)-nál, a nevezőé – \(x = -5\)-nél.
4. lépés. Pontok a tengelyen. \(x = 3\) befestett (számláló gyöke, nem szigorú előjel), \(x = -5\) kiszúrt (nevező gyöke).
5. lépés. Előjelek. Próbapont \(x = 4\): \(\frac{1}{9} > 0\) – jobbra plusz. Mindkét zárójel első fokon van, tehát az előjelek váltakoznak: \((-5; 3)\) intervallumon mínusz, \((-\infty; -5)\) intervallumon plusz. Ellenőrizzük: \(x = -6\) esetén \(\frac{-9}{-1} = 9 > 0\) – egyezik.
6. lépés. Válasz. „Plusz vagy nulla” előjel kell: \(x \in (-\infty; -5) \cup [3; +\infty)\).
2. példa. Jobb oldalon nem nulla – áttesszük
Oldd meg \(\frac{2x+1}{x-4} \le 1\).
1. lépés. Az egyest visszük balra. \(x - 4\)-gyel szorozni nem szabad, ennek a kifejezésnek az előjele ismeretlen:
2. lépés. Alakítsd egyetlen törtté.
3. lépés. D.E.R. \(x \neq 4\).
4. lépés. Pontok. \(x = -5\) – számláló gyöke, nem szigorú előjel, befestett. \(x = 4\) – nevező gyöke, kiszúrt.
5. lépés. Előjelek. \(x = 5\) esetén a tört \(\frac{10}{1} > 0\). Tehát \((4; +\infty)\) intervallumon plusz, \((-5; 4)\) intervallumon mínusz, \((-\infty; -5)\) intervallumon plusz.
6. lépés. Válasz. \(x \in [-5; 4)\). Határértékek ellenőrzése: \(x = -5\) esetén a tört nulla – megfelel a \(\le\) feltételnek; \(x = 4\) esetén a tört nincs definiálva – nem felel meg.
3. példa. Páros multiplicitású gyök és izolált pont
Oldd meg \(\frac{(x-2)^2(x+6)}{x-9} \ge 0\).
1. lépés. D.E.R. \(x \neq 9\).
2. lépés. Gyökök és multiplicitások. \(x = 2\) – multiplicitás 2 (páros), \(x = -6\) – multiplicitás 1, \(x = 9\) – multiplicitás 1 a nevezőben.
3. lépés. Pontok. \(x = 2\) és \(x = -6\) befestett (számláló gyökei nem szigorú előjel esetén), \(x = 9\) kiszúrt.
4. lépés. Előjelek. Próbapont \(x = 10\): számláló pozitív, nevező 1 – plusz. Balra haladunk. A 9-en (páratlan multiplicitás) keresztül az előjel változik: \((2; 9)\) intervallumon mínusz. A 2-n (páros multiplicitás) keresztül az előjel nem változik: \((-6; 2)\) intervallumon szintén mínusz. A -6-on (páratlan multiplicitás) keresztül az előjel változik: \((-\infty; -6)\) intervallumon plusz.
5. lépés. Válasz. A „plusz” előjelű intervallumokat választjuk, plusz az összes pontot, ahol a kifejezés nulla. Az \(x = 2\) pont a mínuszos intervallum belsejében van, de maga a kifejezés ott nulla, tehát külön szerepel a válaszban:
Az ilyen „magányos” pont a válaszban a páros multiplicitású gyök jele nem szigorú előjel esetén.
4. példa. Tört egyszerűsítése: D.E.R. csapda
Oldd meg \(\frac{25x^2-10x+1}{5x^2+9x-2} \le 0\).
1. lépés. Bontsd tényezőkre. A számláló teljes négyzet: \(25x^2-10x+1 = (5x-1)^2\). A nevezőhöz számítsd ki a diszkriminánst: \(D = 81 + 40 = 121\), gyökök \(x_1 = \frac{1}{5}\) és \(x_2 = -2\), tehát \(5x^2+9x-2 = (5x-1)(x+2)\).
2. lépés. D.E.R. – minden egyszerűsítés előtt. \(5x - 1 \neq 0\) és \(x + 2 \neq 0\), azaz \(x \neq \frac{1}{5}\) és \(x \neq -2\).
3. lépés. Egyszerűsíts. \(\frac{(5x-1)^2}{(5x-1)(x+2)} = \frac{5x-1}{x+2}\), de csak \(x \neq \frac{1}{5}\) esetén – az egyszerűsítés nem hozza vissza a kiszúrt pontot.
4. lépés. Oldd meg a \(\frac{5x-1}{x+2} \le 0\) egyenlőtlenséget. Gyökök: \(\frac{1}{5}\) és \(-2\). \(x = 1\) esetén a tört \(\frac{4}{3} > 0\). Tehát \((\frac{1}{5}; +\infty)\) intervallumon plusz, \((-2; \frac{1}{5})\) intervallumon mínusz, \((-\infty; -2)\) intervallumon plusz.
5. lépés. Add vissza a D.E.R.-t. A \((-2; \frac{1}{5}]\) intervallum megfelelt volna az előjelnek, de az \(\frac{1}{5}\) pont kiszúrt: az eredeti egyenlőtlenségben az \(5x^2+9x-2\) nevező \(x = \frac{1}{5}\) esetén nullává válik, a tört ott egyszerűen nem létezik.
Válasz: \(x \in \left(-2; \frac{1}{5}\right)\) – mindkét zárójel kerek.
5. példa. Másodfokú polinom a számlálóban
Oldd meg \(\frac{x^2-7x+10}{x+4} < 0\).
1. lépés. Bontsd a számlálót. Viete tétele szerint a gyökök összege 7, szorzata 10, tehát \(x^2-7x+10 = (x-2)(x-5)\). Az egyenlőtlenség alakja \(\frac{(x-2)(x-5)}{x+4} < 0\).
2. lépés. D.E.R. \(x \neq -4\).
3. lépés. Pontok. Mindhárom pont kiszúrt: -4 – nevező gyöke, 2 és 5 – számláló gyökei szigorú előjel esetén.
4. lépés. Előjelek. Próbapont \(x = 6\): \(\frac{4 \cdot 1}{10} > 0\). Mindegyik zárójel első fokon van, ezért az előjelek váltakoznak: \((5; +\infty)\) intervallumon plusz, \((2; 5)\) intervallumon mínusz, \((-4; 2)\) intervallumon plusz, \((-\infty; -4)\) intervallumon mínusz.
5. lépés. Válasz. Szigorú mínusz kell: \(x \in (-\infty; -4) \cup (2; 5)\). Ellenőrzés behelyettesítéssel: \(x = -5\) esetén \(\frac{70}{-1} < 0\), \(x = 3\) esetén \(\frac{-2}{7} < 0\) – mindkét intervallum megfelelő.
Gyakori hibák racionális egyenlőtlenségek megoldásánál
-
Mindkét oldalt megszorozzák a nevezővel: a $\frac{3}{x-8} > 1$ egyenlőségből $3 > x - 8$ lesz, és $x < 11$ lesz a válasz.
Az \(x - 8\) kifejezés előjele előre nem ismert, de negatívval való szorzáskor az egyenlőtlenség megfordul. Ellenőrzés: \(x = 0\) esetén \(\frac{3}{-8} < 1\) – a nulla nem megoldás, pedig belekerült a \(x < 11\) válaszba. Helyesen: \(\frac{3-(x-8)}{x-8} > 0\), azaz \(\frac{11-x}{x-8} > 0\), amiből \(x \in (8; 11)\).
-
Befestik a nevező nulláját, mert az előjel nem szigorú: a $\frac{x-1}{x-7} \ge 0$ egyenlőtlenségnél szögletes zárójelet írnak a heteshez.
A nevező nullája mindig kiszúrt pont, bármilyen előjel esetén: ebben a pontban a tört egyszerűen nem létezik. Helyes válasz: \(x \in (-\infty; 1] \cup (7; +\infty)\) – az egyeshez szögletes, a heteshez kerek zárójel.
-
Egyszerűsítik a törtet és elveszítik a D.E.R.-t: a $\frac{(x+3)^2}{(x+3)(x-5)} \le 0$ egyenlőségből $\frac{x+3}{x-5} \le 0$ lesz, és beleveszik az $x = -3$ pont a válaszba.
A D.E.R.-t minden egyszerűsítés előtt írják fel, az eredeti nevező alapján: \(x \neq -3\) és \(x \neq 5\). Az egyszerűsített \(\frac{x+3}{x-5}\) tört nempozitív a \([-3; 5)\) intervallumon – \(x = 0\) esetén \(-0{,}6\), ami megfelel a \(\le\) előjelnek. De a -3 pont a D.E.R. miatt kiszúrt, ezért a válasz – \((-3; 5)\), nem pedig \([-3; 5)\).
-
Azt hiszik, hogy az előjelek az intervallumokon mindig váltakoznak, és a $\frac{(x-1)^2}{x+4} > 0$ esetén a 1-es jobb oldalán mínuszt tesznek.
A váltakozás csak első fokú zárójelek esetén helyes. Az \(x = 1\) gyök multiplicitása 2, tehát az előjel nem változik rajta. A kifejezés pozitív az egész \((-4; +\infty)\) intervallumon, kivéve magát az 1-est, ahol nulla. Válasz: \(x \in (-4; 1) \cup (1; +\infty)\).
-
Megváltoztatják az egyenlőtlenség jelét egy tag áttételekor: a $\frac{x}{x-2} \le 3$ egyenlőségből $\frac{x}{x-2} - 3 \ge 0$ lesz.
Egy tag áttétele egyik oldalról a másikra nem változtatja meg az egyenlőtlenség jelét – csak maga a tag előjele változik. Az előjel csak akkor fordul meg, ha mindkét oldalt negatív számmal szorozzuk vagy osztjuk. Helyesen: \(\frac{x}{x-2} - 3 \le 0\), tovább \(\frac{x-3(x-2)}{x-2} \le 0\), azaz \(\frac{6-2x}{x-2} \le 0\).
-
Csak a számláló gyökeit jelölik be a tengelyen, a nevezőt pedig „később” ellenőrzik: a $\frac{x+11}{x^2-16} > 0$ esetén egyetlen pontot, -11-et jelölnek meg.
A tengelyen minden gyököt egyszerre kell jelölni – mind a számláló, mind a nevező gyökeit, különben az intervallumok helytelenek lesznek. Itt \(x^2-16 = (x-4)(x+4)\), tehát három pont van: -11, -4 és 4, nem pedig egy. Mind kiszúrt (szigorú előjel), válasz: \(x \in (-11; -4) \cup (4; +\infty)\).
Kérdések és válaszok
Mi az a racionális egyenlőtlenség?
Ez egy olyan egyenlőtlenség, amelynek mindkét oldala racionális kifejezés (polinomok és polinomokból álló törtek). Miután mindent a bal oldalra rendezünk, az \(\frac{P(x)}{Q(x)} > 0\) alakra redukálódik, ahol \(P(x)\) és \(Q(x)\) polinomok, és a \(>\) helyén állhat \(<\), \(\le\) vagy \(\ge\).
Hogyan kell racionális egyenlőtlenségeket megoldani?
Intervallum módszerrel hat lépésben: mindent vigyél át balra, hogy jobb oldalon nulla maradjon; alakítsd egyetlen törtté és bontsd tényezőkre a számlálót és a nevezőt; írd fel a D.E.R.-t (\(Q(x) \neq 0\)); jelöld be a számegyenesen a számláló és a nevező gyökeit; helyezd el az előjeleket az intervallumokon egy próbapont és a gyökök multiplicitása alapján; írd fel a válaszba a megfelelő előjelű intervallumokat.
Miben különbözik a törtes-racionális egyenlőtlenség az egész racionálistól?
Az egész racionális egyenlőtlenségnél a változó csak a számlálóban szerepel, például \((x-1)(x+4) > 0\), és a D.E.R. minden valós szám. A törtes-racionális egyenlőtlenségnél a változó a nevezőben van, például \(\frac{x-1}{x+4} > 0\), és megjelenik az \(x \neq -4\) korlátozás. Az algoritmus ugyanaz – csak a kiszúrt pontok változnak.
Hogyan kell megoldani egyenlőtlenségeket törttel?
Ugyanúgy, mint bármelyik racionális egyenlőtlenséget: először mindent vigyél át a bal oldalra és alakítsd egyetlen törtté, ne pedig úgy, hogy megszabadulsz a nevezőtől. Például, a \(\frac{x}{x+2} \ge 1\) egyenlőségből \(\frac{x-(x+2)}{x+2} \ge 0\) lesz, azaz \(\frac{-2}{x+2} \ge 0\). A számláló állandó és negatív, tehát a tört nempozitív csak akkor, ha a nevező negatív: \(x + 2 < 0\). Válasz: \(x \in (-\infty; -2)\).
Miért nem lehet egy egyenlőtlenség mindkét oldalát megszorozni a nevezővel?
Mert a nevező előjele \(x\)-től függ: pozitív kifejezéssel való szorzáskor az egyenlőtlenség jele megmarad, negatívval való szorzáskor pedig megfordul. Előre nem ismert, melyik eset áll fenn, ezért a megoldások egy része elveszik, más részük pedig feleslegesen hozzáadódik. Tagokat áttenni mindig lehet – az áttétel nem változtatja meg az egyenlőtlenség jelét.
Hogyan találjuk meg a D.E.R.-t egy egyenlőtlenségben?
Racionális egyenlőtlenség esetén a D.E.R. minden olyan \(x\) érték, amelyre a nevező nem válik nullává. Tedd a nevezőt nullával egyenlővé, oldd meg az egyenletet, és hagyd el a talált számokat. A D.E.R.-t az eredeti nevező alapján kell felírni, minden egyszerűsítés előtt – különben elvesznek a kiszúrt pontok.
Mely pontok kiszúrtak, és melyek befestettek?
A nevező nullái mindig kiszúrt pontok, bármilyen előjel esetén. A számláló nullái befestettek nem szigorú előjel (\(\le\) vagy \(\ge\)) esetén, és kiszúrtak szigorú előjel (\(<\) vagy \(>\)) esetén. A válaszban a kiszúrt pontnak kerek zárójel, a befestettnek szögletes felel meg.
Mi a gyökök multiplicitása és mire jó az intervallum módszernél?
A multiplicitás az a fokszám, amelyen a zárójel szerepel a felbontásban. Páratlan multiplicitású gyökön való átlépéskor a kifejezés előjele megváltozik, páros multiplicitású gyökön való átlépéskor – megmarad. Éppen ezért az előjelek nem mindig váltakoznak egyszerűen: a \((x-9)^2(x+3)\) kifejezésnél a 9-es pontban az előjel változatlan marad.
Melyik osztályban tanítják a racionális egyenlőtlenségeket?
A 9. osztályban algebra órákon, a másodfokú egyenlőtlenségek és a polinomok tényezőkre bontása után. Az intervallum módszert később exponenciális, logaritmusos és irracionális egyenlőtlenségeknél, valamint az OKR (Osznovnoj Goszudarsztvennij Ekzamen) és a profil szintű EGE (Jegyzet: Orosz érettségi vizsga) feladataiban használják.