A szélességi és hosszúsági körök földrajzi koordináták: egy számpár, amely megadja bármely pont pontos „címét” a térképen vagy a földgömbön. A szélességet az Egyenlítőtől, a hosszúságot a kezdő délkörhöz képest mérjük, és együtt lehetővé teszik, hogy bármit megtaláljunk a Földön – a szülővárosunktól a lakatlan szigetekig. Ezen az oldalon szemléletes magyarázatot találsz térképvázlattal, a koordináták lejegyzésének szabályaival, kidolgozott példákkal és egy interaktív gyakorlóval.
Mi a szélességi és hosszúsági kör
Minden térképen és földgömbön található egy fokhálózat – olyan vonalak, amelyek úgy metszik egymást, mint a sakktábla mezői. A vízszintes vonalakat párhuzamosoknak, a függőlegeseket délköröknek nevezzük. Ezek alapján olvashatók le a koordináták:
- A szélességi kör azt mutatja meg, mennyire távolodik el egy pont az Egyenlítőtől észak vagy dél felé. A párhuzamosok mentén mérjük: egy adott párhuzamos minden pontjának szélessége azonos.
- A hosszúsági kör azt mutatja meg, mennyire távolodik el egy pont a kezdő délkörhöz képest kelet vagy nyugat felé. A délkörök mentén mérjük: egy adott délkör minden pontjának hosszúsága azonos.
Mindkét koordinátát fokban (°) mérjük. Ahogy a sakktábla egy mezőjének betűből és számból álló címe van (e2), úgy a Föld minden pontjának is van egy szélességi és hosszúsági fokból álló címe: például Moszkva esetében ez 55° é.sz., 37° k.h.
Szélességi kör: az Egyenlítő és a párhuzamosok
A szélességi kör (görög betűvel φ) az Egyenlítőtől a pontig mért távolság fokban kifejezve. Az Egyenlítő a leghosszabb párhuzamos: ez osztja a Földet északi és déli félgömbre, és a szélessége 0°.
- Az Egyenlítőtől észak felé a szélesség 0°-tól 90°-ig nő – ez az északi szélesség (é.sz.). 90° é.sz. az Északi-sark.
- Az Egyenlítőtől dél felé a szélesség szintén 0°-tól 90°-ig nő, de ez már a déli szélesség (d.sz.). 90° d.sz. a Déli-sark.
A szélesség nem lehet több 90°-nál: a sarkokon túl már nincs hová menni. Minél közelebb van egy párhuzamos a sarkhoz, annál rövidebb – a földgömbön jól látszik, hogyan „húzódnak össze” a párhuzamosok egy ponttá a sarkoknál.
Hosszúsági kör: a kezdő délkör
A hosszúsági kör (λ betű) a kezdő délkörhöz képest mért távolság fokban kifejezve. A kezdő (nulladik) délkörnek a londoni Greenwichi Obszervatóriumon áthaladó vonalat tekintjük, ezért nevezik greenwichi délkörnek is. Ez osztja a Földet keleti és nyugati félgömbre.
- Greenwich-től keletre a hosszúság 0°-tól 180°-ig nő – ez a keleti hosszúság (k.h.).
- Nyugatra – 0°-tól 180°-ig a nyugati hosszúság (ny.h.).
A 0° és 180° délkörök egy kör két fele: a 180. délkör a Csendes-óceánon halad át, és nagyjából egybeesik a dátumválasztó vonallal. A párhuzamosokkal ellentétben minden délkör egyforma hosszú, és mindegyik összeköti az Északi-sarkot a Déli-sarkkal.
Térkép szélességi és hosszúsági körökkel: a fokhálózat
Így néz ki a világtérkép fokhálózata teljes egészében. Keresd meg az ábrán az Egyenlítőt és a kezdő délköröt – ezektől történik a mérés, a térkép keretén lévő feliratokról pedig leolvashatók a szélességi és hosszúsági értékek. Példaként bejelöltük Moszkvát: a szaggatott vonalak mutatják, mely keretfeliratokhoz kell „vezetni” a pontot.
Hogyan határozzuk meg a szélességi és hosszúsági köröket a térképen
Bármely pont koordinátáinak meghatározása négy lépésből áll:
- Keresd meg a pontot a térképen, és nézd meg, mely párhuzamosok és délkörök között helyezkedik el.
- Határozd meg a szélességet. A párhuzamosok értékei a térkép oldalsó keretén vannak feltüntetve. Ha a pont az Egyenlítőtől északra van, a szélesség északi, ha délre, akkor déli. Ha a pont két párhuzamos között fekszik, becsüld meg a helyzetét szemre: a 40° és 50° közötti pont szélessége körülbelül 45°.
- Határozd meg a hosszúságot. A délkörök értékei a felső és alsó kereten vannak feltüntetve. Ha a pont a kezdő délkörhöz képest keletre van, a hosszúság keleti, ha nyugatra, akkor nyugati.
- Jegyezd fel a koordinátákat az alábbi útmutató mintája szerint.
Az inverz feladat megoldásához – azaz egy pont megtalálásához ismert koordináták alapján – a lépéseket fordított sorrendben kell elvégezni: megkeressük a megfelelő párhuzamost, majd a megfelelő délköröt; a keresett pont ezek metszéspontjában található.
Különleges párhuzamosok és délkörök
A fokhálózat több vonalának saját neve van – ezek jelölik a megvilágítottsági övezetek határait, és tájékozódási pontként szolgálnak a térképes feladatokban.
| Vonal | Koordináta | Miről nevezetes |
|---|---|---|
| Egyenlítő | 0° szélesség | A leghosszabb párhuzamos, északi és déli félgömbre osztja a Földet |
| Kezdő (greenwichi) délkör | 0° hosszúság | A londoni Greenwichi Obszervatóriumon halad át, keleti és nyugati félgömbre osztja a Földet |
| Ráktérítő | 23,5° é.sz. | A legészakibb párhuzamos, ahol a Nap delelhet a zenitben |
| Baktérítő | 23,5° d.sz. | A legdélibb párhuzamos, ahol a Nap delelhet a zenitben |
| Északi-sarkkör | 66,5° é.sz. | Északabbra fordul elő sarki nappal és sarki éjszaka |
| Déli-sarkkör | 66,5° d.sz. | Délre fordul elő sarki nappal és sarki éjszaka |
| 180. délkör | 180° | A kezdő délkörrel átellenes, nagyjából itt halad a dátumválasztó vonal |
Példák: szélességi és hosszúsági körök meghatározása
1. példa. Moszkva koordinátái
Feladat: meghatározni Moszkva koordinátáit a félgömbtérképen.
1. lépés. Megkeressük Moszkvát, és megnézzük a legközelebbi párhuzamosokat: a város az 50°-os párhuzamostól északra, körülbelül az 55-ösön fekszik. Moszkva az Egyenlítőtől északra van, tehát a szélesség északi: 55° é.sz.
2. lépés. Megnézzük a délköröket: Moszkva a kezdő délkörhöz képest keletre van, a 30° és 40° között, közelebb a 37-eshez. A hosszúság keleti: 37° k.h.
3. lépés. Feljegyezzük, először a szélességet: Moszkva – 55° é.sz., 37° k.h. (pontosabban 55°45′ é.sz., 37°37′ k.h., de az iskolai térképhez elegendő az egész fok).
2. példa. Sydney koordinátái – pont a déli félgömbön
Feladat: meghatározni Sydney (Ausztrália) koordinátáit.
1. lépés. Sydney az Egyenlítőtől délre van – a szélesség déli. A legközelebbi feliratozott párhuzamos a 30° d.sz., a város valamivel délebbre van: 34° d.sz.
2. lépés. Sydney jóval Greenwich-től keletre van, a 150°-os délkör közelében: 151° k.h.
Válasz: Sydney – 34° d.sz., 151° k.h. Figyelem: a déli félgömb pontjainál kötelező kiírni a „d.sz.”-t – e jelölés nélkül a koordináták a bolygó más pontjára mutatnának.
3. példa. Inverz feladat: mi található a 30° é.sz., 90° ny.h. pontban
Feladat: meghatározni, melyik város található a 30° é.sz., 90° ny.h. koordinátájú pontban.
1. lépés. Szélesség 30° é.sz. – megkeressük a 30°-os párhuzamost az északi félgömbön (az Egyenlítőtől északra), és gondolatban végigvezetjük rajta az ujjunkat.
2. lépés. Hosszúság 90° ny.h. – megkeressük a 90°-os délköröt a kezdő délkörhöz képest nyugatra (balra).
3. lépés. A párhuzamos és a délkör metszéspontjában – a Mississippi folyó torkolata és New Orleans városa (USA) található.
Félgömbök ellenőrzése: 30° d.sz., 90° ny.h. – ez a Csendes-óceán, a 30° é.sz., 90° k.h. pedig a Himalája. Egyetlen betű a lejegyzésben több ezer kilométerrel arrébb tolja a pontot!
Gyakori hibák a koordináták meghatározásakor
-
Összekeverik a lejegyzés sorrendjét: először a hosszúságot mondják, aztán a szélességet.
Az elfogadott sorrend – először a szélesség, aztán a hosszúság: 55° é.sz., 37° k.h. Így jegyzik le a koordinátákat minden atlaszban, kézikönyvben és GPS-navigátorban.
-
Nem adják meg a félgömböt: csak azt írják, hogy „40°, 30°”.
Az é.sz./d.sz. és k.h./ny.h. betűk nélkül ezek a számok egyszerre négy különböző pontnak felelnek meg a Földön. A félgömböt csak az Egyenlítőn (0° sz.) és a kezdő délkörön (0° h.) lévő pontoknál nem kell megadni.
-
Azt hiszik, hogy a szélesség 180°-ig, a hosszúság pedig 90°-ig terjed.
Éppen fordítva: a szélesség 0°-tól 90°-ig (a sarkokon túl már nincs hová menni), a hosszúság 0°-tól 180°-ig (az átellenes délkörig). A „150° é.sz.” lejegyzés a hiba biztos jele.
-
A szélességet a függőleges vonalak mentén keresik: „a szélesség csak valami függőleges dolog lehet”.
A szélességet a vízszintes vonalak – a párhuzamosok – mutatják, bár az értéke a délkör mentén felfelé-lefelé mozogva változik. Tipp: a szélességi értékek a térkép oldalsó keretén, a hosszúsági értékek a felső és alsó kereten találhatók.
-
A hálózati vonalak közötti pontot „hozzákattintják” a legközelebbi feliratozott vonalhoz.
Ha a pont pontosan a 40° és 50° párhuzamosok között fekszik, a szélessége körülbelül 45°, nem 40°. Becsüld meg, a távolság mekkora részét teszi ki a pontig – ez 1–2°-os pontossághoz elegendő.
Kérdések és válaszok
Miben különbözik a szélességi kör a hosszúsági körtől?
A szélességi kör a pont helyzete az Egyenlítőtől északra vagy délre (mérés a párhuzamosok mentén, 0°-tól 90°-ig). A hosszúsági kör a helyzet a kezdő délkörhöz képest keletre vagy nyugatra (mérés a délkörök mentén, 0°-tól 180°-ig). A legegyszerűbb így megjegyezni: a szélesség a térképen a „feljebb-lejjebb” pozícióért felel, a hosszúság pedig a „balra-jobbra” pozícióért.
Mi található a 0° szélességű és 0° hosszúságú pontban?
Az Egyenlítő és a kezdő délkör metszéspontja az Atlanti-óceán Guineai-öblében található, körülbelül 600 km-re Afrika partjaitól. Szárazföld nincs ott – azon a ponton csak egy meteorológiai bója áll. A térképészek viccesen „Null-szigetnek” (Null Island) nevezik.
Mi az északi és déli szélesség?
Ez a félgömb megjelölése. Az északi szélesség (é.sz.) az Egyenlítő és az Északi-sark közötti pontoknál, a déli szélesség (d.sz.) az Egyenlítő és a Déli-sark közötti pontoknál használatos. Például a „60 fok északi szélesség” azt jelenti, hogy a pont az Egyenlítőtől 60°-kal északra lévő párhuzamoson fekszik – nagyjából ezen a szélességen található Szentpétervár.
Mi a keleti és nyugati hosszúság?
A keleti hosszúság (k.h.) a kezdő (greenwichi) délkörhöz képest keletre fekvő pontoknál használatos, azaz a félgömbtérképen attól jobbra. A nyugati hosszúság (ny.h.) attól nyugatra. Oroszország szinte egésze keleti hosszúságon fekszik, és csak Csukotka legkeletibb része esik nyugati hosszúságra.
Hogyan kell helyesen lejegyezni a földrajzi koordinátákat?
Először a szélesség a félgömbbel, aztán a hosszúság: 55° é.sz., 37° k.h. A nagyobb pontosság érdekében a fokok után perceket is megadnak (1° = 60 perc): 55°45′ é.sz. A navigátorokban és online térképeken ugyanezeket a koordinátákat tizedes számokkal jegyzik le – 55.75, 37.62, ahol az északot és keletet pozitívnak tekintik.
Hogyan határozzuk meg a koordinátákat, ha a pont nem fekszik a hálózati vonalon?
Keresd meg a két szomszédos feliratozott párhuzamost, és becsüld meg, a pont mekkora részt „tett meg” a kettő között: ha a 40° és 50° közötti út harmadánál van, a szélesség körülbelül 43°. Ugyanígy kell eljárni a hosszúsággal is. Az atlaszban ellenőrizheted a földrajzi névmutatót – ott a koordináták már készen meg vannak adva.
Miért van szükség szélességi és hosszúsági körökre, ha vannak online térképek?
Az online térképek maguk is koordinátákkal működnek: a GPS-navigátor, a taxi, a légiközlekedés és a mentőszolgálatok pontosan szélességi és hosszúsági fokokkal kommunikálnak. A koordináták olvasásának képessége segít megérteni, hogyan épülnek fel ezek a szolgáltatások, és az iskolai feladatokban, valamint a földrajzi vizsgákon is kötelezően ellenőrzik.
